Diagonál lépés: történelmet írhatnak a szezonban a magyar sífutók

A Magyar Sí Szövetség északi szakága három különálló sportra osztható: síugrás, sílövészet és sífutás, melyek közül a specifikus technikai eszközök és az infrastruktúra miatt csak az utolsó lehet tömegsport. A sífutás közel sem olyan népszerű hazánkban, mint az alpesi síelés, de a 2020-ban kezdődött koronavírus-járvány idején egyre többek kezdtek érdeklődni iránta, köszönhetően a hazai pályák elérhetőségének és a járvány miatt időszakosan átalakult hétköznapi körülményeknek. Sokan vágytak a szabadba, a természetbe, és egyre többen álltak futólécekre, hogy kipróbáljanak egy számukra addig idegen mozgásformát.

Magyarországon a természetes hó hiányában is van esély a sífutásra, az országban két sífutócentrum található: az egyik a Normafán, ahol a Vasas síháztól indul a futókör, a másik a Mátrában, ez a galyatetői sífutópálya.

A sífutás népszerűségéhez hozzátesz, hogy sokan a nyári sportok mellett télen kiegészítő mozgásként választják. A sífutók közt gyakran találkozhatunk kajakosokkal vagy triatlonos atlétákkal külföldön és itthon egyaránt.

Ha a három északi sportot vetjük össze a televíziós nézettségek tekintetében, akkor (köszönhetően a látványnak) a síugrás és a biatlon magasabb nézettséggel bír a sífutásnál. A biatlonnak komoly, külföldön is ismert szurkolói klubja van hazánkban, ez a Biathlon Fans Hungary, mely jó kapcsolatot ápol a nemzetközi versenyzőkkel és a Nemzetközi Biatlon Szövetséggel (IBU) is.

Magyar szakember a nemzetközi körforgásban

Az északi szakágat tekintve szakmai szempontból a 2024-es év legfontosabb híre, hogy Szőcs Emőkét, a Magyar Sí Szövetség északi szakágának szövetségi kapitányát a IBU szeptemberi, zágrábi kongresszusán beválasztották a szervezet versenyekért felelős technikai bizottságába. Ez egyrészt hatalmas szakmai siker, másrészt jelentős diplomáciai eredmény, mivel Szőcs Emőke az első magyar, aki ilyen magas pozícióba került a sílövészet nemzetközi világában. A döntés egyszerre tükrözi Emőke, és egyben a magyar szakértelem határokon átívelő ismertségét és elismerését, illetve lehetőséget nyújt a magyar sísportnak, hogy a nemzetközi térben is méltón képviselhesse magát. Megjegyzendő: az egykor a legeredményesebb magyar női biatlonistának jegyzett Szőcs Emőke a helyszínen végzett lobbimunkában jelentős támogatást kapott a Magyar Sí Szövetség főtitkárától, Petrahn Barbarától, aki diplomáciai készségeivel nagyban hozzájárult a szavazás eredményéhez. Emőke a svájci és a finn kihívó ellen 69 százalékos voksaránnyal győzedelmeskedett.

A szövetség 2024 őszén választott új elnökséget, az északi szakág vezetője Büki Gábor lett, aki 2005-től 2022-ig dolgozott szakágvezetőként és versenyigazgatóként, illetve volt elnökségi tag is.

Nyakunkon a világkupa és a világbajnokság

A fejlődő magyar infrastruktúra a versenysportot sajnos még nem elégíti ki, de lehetőséget nyújt a fiatal utánpótláskorú versenyzőknek a fejlődésre. A nyári sírolleres pálya és a vele egybefüggő lőtér, illetve a síugró sáncok hiánya miatt jórészt külföldi edzőtáborokban készülnek a felnőtt atléták a versenyszezonra.

A Magyar Sí Szövetség az elmúlt években és legfőképpen idén hatalmas erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a versenyzők edzőtáboroztatását támogassa, és gyakorlatilag teljes mértékben finanszírozza.

A biatlon szakágban egy fiatal, ambiciózus csapat bontogatja szárnyait, melynek tagjai a 2024/25-ös szezonban Junior IBU kupákon vesznek részt. A közeli prioritások közt szerepel az Európa bajnokság és a világbajnokság, mellettük kiemelkedően fontos esemény az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál (EYOF), melyre első alkalommal sikerült már jóval az esemény előtt felkészíteni a versenyzőinket, akik így a lehető legjobb formájukat hozhatják. A közelgő, 2025-ös északi világbajnokság kiemelt jelentőséggel bír az aktuális szezonban, melyen remélhetőleg férfi váltót is indíthatunk.

A 2024/25-ös versenyszezonban az eddigiekhez képest több sífutónk áll rajthoz az olimpiai kvóta megszerzése miatt. Jelenleg Kónya Ádámnak és Büki Ádámnak van kellő számú pontja, hogy világkupán induljon. Egyedülálló eredmény az övék a magyar sífutás történetében, mert korábban erre még nem volt példa, hogy két magyar versenyző a teljes szezonban képviseli hazánkat a legmagasabb szintű világversenyeken.

Büki Ádám / Fotó: MOB Média

Kónya Ádám jórészt a Balaton felvidéken készül a versenyekre, mellette az olasz sífutó válogatottal edzőtáborozik. Büki Ádám az állandó munka miatt idejének nagyobb részét Budapesten tölti, a sífutás mellett gyakran indul terepfutó- és bicikliversenyeken is. Mindketten eredményes havas edzőtáborozással zárták az októbert a Dachstein gleccseren.

Fókuszban a síugrás

Az északi szakágon belül a síugrás egyre nagyobb figyelmet kap, köszönhetően a Kőszegi Sportegyesület és Szilágyi János szakosztályvezető munkájának. A kőszegi klub fiatal sportolói rendszeresen indulnak kontinentális kupákon, az egyesület síugró szakosztálya a Kenyérhegyen található sáncokon tartja edzéseit: három pályán (K10, K20 és K30 méteres) a műanyag borításnak köszönhetően egész évben edzhetnek, a sáncok 10-12 éves korig biztosítják a gyerekek ideális felkészülését. Nagyobb sáncokra csak külföldi edzőközpontokban jutnak, például Steiermarkban Ausztriában, vagy Szlovéniában, a Planica Nordic Centre területén.

A magyar bajnoki versenyek mellett az egyesület sportolói részt vesznek a steiermarki tartományi bajnokság évi tíz versenyéből álló sorozatában, valamint meghívásos versenyeken Szlovákiában, Németországban és Ausztriában is.

A síugrás megfelelő sítudás mellett már 5-6 éves korban elkezdhető az úgynevezett „trepnin”, mely egy körülbelül 20 centiméteres ugrató, ettől a ponttól kezdve pedig a sportoló fejlődése függvényében folytatják az ugrásokat 5-10 méteres pályákon, majd lépdelnek tovább a nagyobb pályák és sáncok felé. A jelenleg 6-12 éves korosztály sportolói két-három éve űzik a síugrást, és már 10-40 méteres pályákon ugranak.

Cortina 2026: olimpiai esélylatolgatás

Az Északi szakág nemzetközi eredményessége elsősorban sífutásban mutatkozott meg az elmúlt évek során. Amellett, hogy Kónya Ádám és Büki Ádám személyében két világkupás indulója van a Magyar Sí Szövetségnek, számos FIS-versenyen értek el dobogós helyezéseket a versenyzők. Ha minden a tervek szerint halad, a közelgő 2026-os téli játékokra akár három sífutót delegálhat a Magyar Sí Szövetség, de ami biztosra vehető, hogy a sífutók szereznek egy férfi és egy női kvótát Magyarország számára. A kvóta feltétele a 2025-ös északi sí világbajnokságon elért jó eredmény, amit a magyar versenyzők képesek teljesíteni.

A férfiaknál jelenleg a második kvóta megszerzésére törekszik a magyar csapat. Kónya Ádámnak és Büki Ádámnak is megvan a világkupa-kvalifikációja, a világkupákon való részvétellel pedig az a cél, hogy Magyarországot a legjobb harminc ország közé hozzák be a nemzeti rangsorban, ami egy újabb olimpiai kvótát jelentene. A nemzeti rangsorba beleszámítanak még a világbajnokságon, illetve a junior és az U23-as világbajnokságon elért eredmények. A nőknél leginkább a 2022-ben Pekingben is induló Pónya Sára esélyes a kvótaszerzésre. Pónya Ausztriában él, ahol aktívabban tud készülni a versenyekre.

Pónya Sára a női sífutók 10 kilométeres klasszikus stílusú versenyében a pekingi téli olimpián 2022. február 10-én. Fotó: MOB / Szalmás Péter

Büki Ádám már teljesítette a téli olimpiai kvalifikációhoz szükséges első feltételt: FIS-pontjaival megszerezte az alapjogosultságot, így amennyiben a Magyar Sí Szövetség neki ítéli majd valamelyik kvótát, akkor akár az összes versenyszámban rajthoz állhat Cortinában.

Kónya és Büki a 2024/25-ös szezonban a sportág legrangosabb versenysorozatában képviselheti hazánkat, összesen tíz világkupa helyszínen indulhatnak, illetve a Tour de Skin. Hab lenne a tortán, egyben történelmi jelentőségű, ha két férfi olimpiai kvóta lehetőségével zárulna a szezon.