Pedig 10 percre rövidült az az időintervallum, amikor a túlélési esély meghaladja a 90 százalékot.
“1990-ig a lavina által elsodort és betemetett áldozatok 43,5 százaléka maradt életben, ez az arány azóta nőtt, jelenleg 53,5 százalék” – közölte Simon Rauch, az Eurac Research kutatóintézet egyik orvosa, aki a témában készített tanulmányát a JAMA Network Openen publikálta.
Rauch elmondta, hogy a kutatás során 1981 és 2020 közötti adatokat elemeztek. Az eredményekből kiderült, hogy:
- 2,6-ról 7,3 százalékra nőtt a túlélési arány azoknál, akiket legalább 130 percre betemetett a lavina,
- az átlagos mentési idő pedig 45 percről 25 percre csökkent. (Kísérő jelenlétében ugyanez 15-ről 10 percre, a szervezett mentési idő pedig 153-ról 90 percre esett vissza.)
Ami kevésbé impozáns adat, hogy 10 percre rövidült az az időintervallum, amikor a túlélési esély meghaladja a 90 százalékot, noha előtte 18 perc volt. “1994-ben a túlélési görbét különböző fázisokra osztottuk, és akkor vettük észre, hogy az első fázis, amikor a túlélési arány nagyon magas, akár 18 percig is eltarthat” – összegezte Hermann Brugger, az Eurac Research munkatársa, az 1994-es tanulmány egyik szerzője. Brugger hozzátette, hogy a hegyi mentésben ez globális referenciapontnak számít, és most módosítani kell.

Fotó: Pixabay
Rauch elképzelhetőnek tartja, hogy a klímaváltozás és más tényezők miatt nőtt a hó sűrűsége, a sűrűbb hó pedig kevesebb levegőt tartalmat, magyarán nehezebb lélegezni alatta. “Az idő kritikus tényező, tíz perc pedig sajnos nem sok idő” – közölte Rauch, és hozzátette, hogy meg kell érteni, hogy a túlélési esély háromszor nagyobb, ha a kísérők képesek kiásni az áldozatot, és ha emiatt nem kell várni a mentőcsapatokra.
A tanulmány kiemeli azokat az intézkedéseket is, melyek az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkentették a lavina áldozatainak halálozási arányát. Ide sorolták
- a lavinára figyelmeztető szolgáltatások sorát,
- a sítúrázóknak szervezett képzéseket,
- a helymeghatározási és a mentési technikák, illetve a sürgősségi orvosi ellátás fejlődését.
A tanulmányhoz adatokat szolgáltatott a Swiss Institute for Snow and Avalanche Research (magyarul legyen Svájci Hó- és Lavinakutató Intézet), ezeket Markus Falk statisztikus elemezte.