A repülés terhére tennék olcsóbbá a vonatjegyeket az EU-ban

Clément Beaune francia közlekedési miniszter augusztus elején közölte, hogy Franciaország jelentősen megemeli a repülés utáni adókat, a plusz bevételt pedig a vasút támogatására és fejlesztésére költik. A cél evidens: csökkenteni a vonat- és repülőjegyek ára közti különbséget.

Cikkében az Euronews emlékeztet: Európa országai közt a legtöbb esetben olcsóbb egy fapados repülőjegy a vonatjegynél, miközben a vasúti közlekedés jóval kevesebb széndioxid-kibocsátással jár. A Greenpeace utánament az európai jegyárak közti különbségnek, és júniusban publikáltak egy elemzést, melyben leszögezték: a vonatozás átlagosan kétszer annyiba kerül, mint a repülés. Az adatot nem a légből kapták, összesen 112 európai útvonalon mérték össze a repülő- és vonatjegyek költségeit. Megjegyzendő: a 112 járatból 94 nyúlt át határokon.

Fotó: _Unsplash

Minek adót fizetni?

A drágaság oka az alacsony adók, melyek a légi közlekedést tekintve eltörpülnek a vasútihoz képest. A jelentésben a Párizs-Barcelona járattal példálóznak, melynek során a légitársaságok áfát és kerozinadót sem fizetnek, miközben a viszonylaton járatot üzemeltető vasúti társaságokat energiaadóval és más egyéb terhekkel sújtják – melyek természetesen emelik a jegyek árát.

Jo Dardenne, a Transport and Environment (T&E) szervezet légiközlekedéssel foglalkozó munkatársa szerint abszurd, hogy miközben nyögjük a klímaváltozás hatásait, aközben egy súlyosan környezetszennyező iparág úszik az adókedvezmények tengerében. A T&E osztott és szorzott, szerintük amennyiben 2022-ben Európa-szerte eltörölték volna a légiközlekedés adómentességét, akkor 34,2 milliárd euró bevétel zsebeltek volna be az országok.

Nem lesz elég semmire

Az Airlines for Europe képviselője eközben azt nyilatkozta az Euronewsnak, hogy Franciaország jelenleg az EU egyik legmagasabb repülési adóját rója a légiközlekedésre, és úgy vélik, hogy a további adóterhek miatt nem fog kevesebb széndioxid kerülni a légkörbe. A szervezet kitér arra, hogy a repülés az ipar és az idegenforgalom számára is fontos.

Fotó: Unsplash

Határokon átívelő probléma

A vasúti közlekedésnek eközben számos nehézséggel kell szembenéznie. A nemzeti vasúttársaságok sokszor nem működnek együtt, a jegyvásárlás sokszor nehézkes lehet. Ezt csak tovább bonyolítja a masiniszta kérdésköre. Vitézy Dávid korábbi közlekedési államtitkár a Válasz Online podcastjában elmondta, hogy számos vonalon maga a mozdonyvezető nem irányíthatja a vonatot a teljes viszonylaton, ugyanis más vizsgákat kell letenni egy-egy országban, vagy ami ennél jóval egyszerűbb: a mozdonyvezetőnek beszélnie kell az ország nyelvét, ami feltétlenül nem várható el. Közölte, hogy ezért (is) tudnak elhalni olyan viszonylatok, melyen egy adott régióban éppen azért nem közlekednek, mert át kell lépni a határt.

Brüsszeli terítéken a repülés és a vasút

Az Európai Bizottság jelenleg egy olyan rendeleten dolgozik (és elvileg ősszel publikálja azt), melynek célja fejleszteni és egyszerűbbé varázsolni a vonat-, a busz- és a repülőjegyek foglalási folyamatát. Az EU más vonalon sem rest: az energiaadókat úgy formálná, hogy a jövőben a légitársaságok ne mentesüljenek a kerozinadó alól. Franciaország már rálépett erre az útra, és úgy véli, hogy a kerozinadó akkor ér igazán valamit, ha minden ország bevezeti.

A Greenpeace ennél tovább megy: szerintük a nemzeti kormányok (majd később az EU egésze) megfizethető és egyszerű, hosszú távra érvényes jegyeket és bérleteket kéne bevezessenek, melyek adott ország vagy annak egy meghatározott területén valamennyi tömegközlekedési eszközére érvényesek. Szerintük ezt a légitársaságok támogatásának elvonásából részben lehetne is finanszírozni.